/Bocsi... De még éppen hogy időben... :) /A lehető legudvariasabban próbáltam meg elvenni Félixtől a tálcát, amin a csészék voltak. De egyszerűen olyan makacs, hogy nem adta oda. Lefelé menet, kicsit megszédültem. Félix hirtelen egyik kezére vette a tálcát, másikkal utánam nyúlt. Finoman, de határozottan a hónom alá kapott, és így megakadályozta, hogy betörjem a fejem.
A következő pillanatban, már lent álltunk a mosogató mellett. Félix a konyhapultnak támaszkodott egyik kezével, másikkal az arcom simogatta. Aggodalmaskodó hangszínét elővéve, szólt ismét hozzám.:
- Jól vagy? Sápadtnak tűnsz. - állapította meg.
- Persze. Túl nagy feneket kerítesz neki. - győzködtem több kevesebb sikerrel. Mert amikor elindultunk felfelé a lépcsőn, kezével belemarkolt az alkaromba, szorosan tartva azt. Bíztam benne, hogy nem enged el, hiszen úgy tűnt, magamnak is csak bebeszélem a jóllétet. Felérve, észrevettem, hogy Félix holmija gondosan hajtogatva hever az ágyamon.
Elmosolyodtam, mire felém fordult, és azt kérdezte.:
- Elmegyünk zuhanyozni? - nem nagyon vettem akkor észre, de biztos vagyok benne, hogy a szemeim elkerekedtek.
- Ööö... Együtt? - kérdeztem kipirulva.
Annyira kínos volt. És miután kimondtam ezt a mondatot, azt kívántam bárcsak vissza tudnám szívni.
- Mármint. Persze, hogy együtt. És... ööö... igen, persze mehetünk. Csak had szedjem össze a cuccaim. OK?
- De ha nem szeretnéd, nem kell csak miattam... - félbeszakítottam.
- De. Én nagyon is szeretném. Hidd el. Csak összeszedem a pizsit, meg fehérneműt. - ,,Nem mintha lenne majd rá szükség..." - visszhangzott a fejemben.
- Jól van. Bent megvárlak. - súgta a homlokomba, miközben nyomott rá egy puszit.
Leállt az agyam. A világ legeslegjobb pasija nagy valószínűséggel ruha nélkül engem vár a saját tulajdon fürdőmben. Mit tehettem volna? Megpróbáltam előhalászni a legcsinosabb fehérneműt amit találhattam. Lenyúltam egészen a fiók aljára, ahonnan
egy fekete, totál csipke darabot kaptam ki. Igazán szexis volt. Magamhoz vettem a kék pizsamámat, és belibegtem a fürdőbe.
Kedvesem ruhában ugyan, de a csapnak támaszkodva, ,,totál szexisen" állt, és várt rám. Arckifejezése bizonytalan mosollyal egészült ki. Idegesen szorongtattam a holmim, amikor hirtelen felém nyúlt, és magához rántott. Ekkor már a pizsi és fehérnemű szétterítődve hevert a fürdő padlóján. Olyan szorosan ölelt, hogy majd meg fulladtam. Muszáj volt rászólnom, mert különben kiköpöm a tüdőmet.
- Félix... - nyögtem elhalón - Nem... nem kapok levegőt.
- Oh... Nem akartam sajnálom. - kicsit lazított végre, de kezei kötése nem engedte, hogy hátrébb lépjek. Egy mozdulattal végigsimítottam az oldalán. Hátán kulcsoltam össze kezeim, ahogyan még most is.
- Most jobb. - próbáltam egyenletesen lélegezni - Köszi.
- Nincs mit. - lecsüggesztette fejét, és előrehulló haja alól nézett fel rám.
- Megtántorodtál? - kérdeztem halkan.
- Mire érted? - kérdezett vissza.
- Rám. Kettőnkre. Nem vagy benne biztos, hogy most meg akarod-e tenni. - fura volt hallani a hangom. Ilyen komolyan szerintem még életemben nem beszéltem.
- Ekkora baromságot még soha nem hallottam. - viccelte el.
- Én komolyan mondtam.
- Ahogy én is. - vágott vissza - De, tudom mit akarok. Csak abban nem vagyok biztos, te készen állsz-e.
- Én? Hát... én... - hezitáltam.
- Na látod! Erről beszéltem. Figyelj! - mondta, és pár centiméterrel közelebb húzott magához. Ágyékát a medencémhez szorította. Ajkai lágyan simultak enyémekre, s mint szinkronúszók, teljes összhangban mozogtak egymáson. Éreztem, ahogy megfeszül a testem, és az övé is. Keze végigsimított a hátamon, a nyakamtól, egészen a fenekemig. Ott megállt, s bedugta ujjait a farzsebembe. Majd ezt megismételte a másik kezével is.
Annyira tehetetlennek éreztem magam. Úgy döntöttem hagyom, hogy magával ragadjon a hév, és egyre hevesebben csókoltam Félix tökéletes ajkait. Rá hagyatkoztam. Teljesen rá bíztam magam. Nem kellett csalódnom. A testem ellazult, és még a kezem is leengedtem, hogy észrevegye, azt akarom amit tenni akar velem. Meg is tette. Rádöbbenve erre, kivette kezeit farzsebeimből, és közénk nyúlt velük.
Finom, lágy mozdulatokkal csúsztatta ki a gombokat helyükről, s lazította meg felsőm fojtogatását. Úgy éreztem, a ruha az egyetlen dolog, am most közénk állhat. Kezei az akadály alá csúsztak, s emelni kezdték azt. Beleborzongtam az érintésébe. Észre véve ezt, elhúzta arcát az enyémtől, megszakítva csókunkat. Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy ajkai mosolyra húzódtak. Szemében a vidámság, és a vágy elegye kavargott.
- A vérnyomásod az egekben, a pulzusoddal egyetemben, ráadásul. - mondta halkan, zihálva.
- Ebben van valami, de te sem kapsz levegőt egyenletesen. - búgtam visszavágva neki.
Arcomat közelebb nyújtottam övéhez, de elhúzta. Nem értettem, miért teszi ezt. Ezért rá akartam kérdezni, ekkor meglepett.:
- Készen állsz? - kérdezte bizalmaskodva.
- Ha te is... - feleltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése